2018-ban kapcsolódj a Földhöz!

Budapest, 2018. február 19. – Ahogy az elmúlt 10 évben, úgy március 24-én idén is lesz Föld órája! A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, egy év múlva nemzetközi színtérre lépett, tavaly pedig már 187 ország csatlakozott hozzá. 2017-ben több mint 12 ezer jól ismert épület és látnivaló díszkivilágítását kapcsolták le világszerte egy órára, ezzel is felhívva a figyelmet az energiatakarékosság fontosságára.

Idén azonban új irányt vesz az esemény, ezzel együtt pedig az üzenet is: „Kapcsolódj a Földhöz!” – szól a mottó, a fókuszban pedig a biológiai sokféleség megőrzése áll. Legyen szó erdőkről vagy folyókról, tengerekről vagy vizesélőhelyekről, nekünk, emberek számára is rendkívül fontos, hogy ezek az élőhelyek fennmaradjanak természetes állapotukban, megőrizve azt a gazdag növény- és állatvilágot, amit folyamatosan komoly veszélyek fenyegetnek.

A Föld órája alkalmából a WWF Magyarország idén egy izgalmas kihívással is készül Nektek, amiről hamarosan lerántjuk a leplet! Kövessétek figyelemmel a weboldalt, valamint a WWF Magyarország Facebook oldalát, hogy mielőbb értesüljetek róla!


 


Így fűtünk Magyarországon

Budapest, 2017. november 24. – A WWF Magyarország jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A jelentés azonban megoldással is szolgál.

A jelentésa képre, vagy erre a linkre kattintva érhető el.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.

A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes önkormányzat nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60%-uk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

„Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak ugyanakkor sokkal szerencsésebb kezdeményezések is, amelyekhez ráadásul nem is kell nagy költségkeret: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

A felmérés során és azt követően, a WWF Föld Órája támogatóival az önkormányzatok fejlesztési és szemléletformálási lehetőségei is értékelésre kerültek.

„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Így egyrészt a fűtésre fordított kiadások akár felét is meg lehet spórolni, másrészt az épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.

„A távhő kiépítése - habár költséges - a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” –  hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A felmérés keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére.

„A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozásban is korszerűsítéseket végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjáráskövető szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” – mondta Venczel Márk, a Robert Bosch Kft. üzletágvezetője.
 


Lezárult az önkormányzati felmérés, Kisnána, Mezőnyárád és Izsófalva részesül energetikai támogatásban

Budapest, 2017. augusztus 4. – 701 hazai önkormányzat részvételével lezárult a WWF Magyarország a települési önkormányzatok körében készített, fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozó felmérése.

„A felmérést követően egy független értékelés során három helyi önkormányzat került kiválasztásra, akiket a partnerek támogatásával a WWF Magyarország konkrét energiamegtakarítási fejlesztésekkel és felmérésekkel segít. A kiválasztási kritériumok között olyan szempontok szerepeltek, mint a felmérésben mutatott energiagazdálkodás javítását mutató elkötelezettség, az energiaszegénységnek való kitettség, a korlátozott helyi anyagi erőforrások, a távhőrendszer kiépítésének vagy bővítési lehetőségének vizsgálata, vagy a fosszilis energiáktól való függetlenedésre való törekvés” – tette hozzá Vaszkó Csaba.

Ennek eredményeképpen Kisnána Község Önkormányzata 500 ezer Ft értékű hőszigetelő anyagban részesül a Knauf Insulation Kft. jóvoltából, Mezőnyárád Községi Önkormányzatának korszerű fűtéstechnikai eszközöket ad a Robert Bosch Kft. 1,5 millió Ft értékben, míg a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének tagja, a Get-Energy Magyarország Kft. Izsófalva Község Önkormányzatának középületeire készít energiamegtakarítási intézkedési tervet.
 


A helytelen fűtés, avagy a láthatatlan tömeggyilkos

Budapest, 2017. március 23. - Az OECD számításai szerint Kína után népességarányosan Magyarországon hal meg a legtöbb ember idő előtt a légszennyezettség miatt, amelynek 70%-ért a lakossági fűtés a felelős. Hogyan javíthatunk ezen? Erre ad választ két nappal a Föld Órája előtt a WWF Magyarország.

Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot felhasználók száma: ma a háztartások több mint egyharmada vagy kizárólag fával, vagy részben azzal fűt. Ráadásul olyan káros tüzelőanyaggal, mint a lignit, legalább százezer háztartás fűt, és a kommunális hulladékkal való fűtés is már-már mindennapossá válik a fűtési időszakban. "A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, és elégetése során a szén-dioxidból is annyi szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés - illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Ezek elégetése során ugyanis számos olyan légszennyező anyag kerül a levegőbe, amelynek súlyos egészségügyi kockázata van, mint például a szálló por, a szénmonoxid, a kéndioxid, vagy a nitrogén-oxidok. A korom ráadásul a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is szivároghatnak. A Földművelésügyi Minisztérium szerint évente 8-14 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, pedig a helytelen tüzelés hátterében kevésbé a szegénység, sokkal inkább az ismerethiány áll.

Egészségünk megóvása érdekében különösen fontos a helyes tüzelőanyagok használata. "Sajnos rendkívül gyorsan terjed a lignittel való fűtés. A lignit nedvességtartalma és kéntartalma is nagyon magas, amely miatt egyrészt rossz hatékonyságú, másrészt égésekor kénsav, valamint kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, vagyis igen komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A fűtési időszakban a levegőszennyeződés annyira elviselhetetlen, hogy egyes vidéki településeken nem lehet levegőre menni. Ez épületekben fokozottan jellemző. A szén, illetve a lignit használata helyett törekedni kell a száraz fával való fűtésre, méghozzá jó hatásfokú kazánokban" -folytatta a programvezető.

A helyes tüzelőanyag megválasztása mellett megoldást nyújthat a hatékonyság növelése is. Ez a hőszigetelés mellett a korszerű fűtési rendszert jelenti. Földgáztüzelés esetében a társasházi lakásokban élőknek jövőre, a többi lakástulajdonosnak azonban elméletben már tavaly nyártól kötelező kondenzációs kazánra cserélniük meghibásodott készülékeiket. Habár az ilyen kazánok drágábbak, az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítja a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával, így 20-35% megtakarítás is elérhető, és mérsékeltebb károsanyag-kibocsátást eredményez.

Habár a fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan még nincs jogszabályi szigorítás, megéri beruházni a korszerűsítésbe. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, amelynek hatásfoka csupán 50-60%, a hőt pedig gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletet igényel. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80%-os hatásfokot is el tudja érni. Sőt, egy tömegkályha - amely súlya 2-4 tonna között mozog - jobb kialakításának köszönhetően az égés még tökéletesebben zajlik le, így hatásfoka, továbbá károsanyag-kibocsátása még a tömegkályhánál is kedvezőbb, ráadásul nagy tömege miatt a hőt még egyenletesebben és fokozatosan adja le, így csak minimális odafigyelést igényel.

Központi fűtés esetén - amikor a hőellátást a kazán mellett hőleadó rendszer (legtöbb esetben radiátoros) biztosítja - hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok terén egy régi és egy új rendszer között. "Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozás oldalán történő korszerűsítéseket is végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjárás követő szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása" -mondta Gerd Vrieling, a Föld Órája egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója. "Alternatívaként már egyre több háztartás hőellátását biztosítja - legalább részben - hőszivattyú. A hőszivattyú egy fűtési szezon átlagát nézve egységnyi áramból akár négy egységnyi hő előállítására is képes, napelemes rendszerrel kombinálva pedig tovább csökkenthetünk mind a hőszivattyú, mind a napelem megtérülésén" - folytatta az igazgató.

"Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszer terén, mivel egyrészt középületeik fűtési rendszerének modernizálásával jelentősen csökkenteni tudják a település kiadásait, másrészt pedig példát tudnak mutatni, ösztönözni tudják a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására" - fogalmazott Vaszkó Csaba. A WWF Magyarország partnerei segítségével nagy értékű, energiagazdálkodást segítő csomaggal kívánja jutalmazni a Föld Órája napján indítani kívánt felmérésben legaktívabban résztvevő településeket. A kérdőív válaszaiból egy körkép készül a települési hőellátásról.

 

 

Távhővel a tiszta és egészséges levegőért!

A WWF Magyarország szerint az idei fűtési szezonban sok helyen tapasztalt légszennyezettség jelentősen csökkenthető lett volna a fűtési rendszerek korszerűsítésével. A távhő az egyik legkörnyezetbarátabb és leghatékonyabb fűtési mód, mégis hazánkban mindössze 94 településen működik. A szervezet az önkormányzatok szerepére hívja fel a figyelmet a távhőszolgáltatás fejlesztésében, és a megújuló energiaforrások bevonásában.

A távhő biztonságos

Az idei, különösen hideg tél folyamán többször olvashattunk olyan híreket, hogy egyes településeken, vagy akár egész térségekben a nem megfelelő fűtési megoldás miatt súlyosan egészségkárosító légszennyezettség alakult ki. Ahol távhő van - vagyis olyan fűtési (és hűtési) mód, amely esetében a hőtermelő létesítményből a hőenergiát az egyes fogyasztókhoz távhővezetéken keresztül szolgáltatják - ilyen problémával kevésbé találkozhatunk. Ennek oka, hogy a hőellátást a fogyasztóktól távol, korszerű, a szigorú károsanyag-kibocsátási előírásoknak megfelelően működő hőtermelő központ biztosítja. Ráadásul így nem csak egészségünket őrizzük meg, hanem az éghajlatváltozást tekintve is az egyik legkíméletesebb fűtési módot alkalmazzuk.

További előnyt jelent, hogy a hőtermelő létesítményekben könnyen hasznosíthatóvá válnak a helyben meglévő megújuló energiaforrások. A különféle tüzelőanyagok a távhőszolgáltatás ellátásbiztonságához is hozzájárulnak, hiszen nem csak egy bizonyos tüzelőanyagnak vagyunk kiszolgáltatva.  Ráadásul hagyományosan nem hasznosított, járulékos hő felhasználására is lehetőség nyílhat ipari folyamatok során felszabaduló hulladékhő hasznosításával vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel. Az EU Megújuló Energiaforrás Direktívája szerint is a távhő lehet a legfontosabb eszköz a fűtési-hűtési szektor üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez.

A távhő kényelmes

A lakásban is érezhetjük előnyeit más fűtési módokkal szemben: nincs kazán, amely feleslegesen foglalja a helyet, kényelmes, hiszen nem kell bajlódni a fűtési rendszerrel, nincs kémény. Az ezekkel kapcsolatos karbantartási költségek sem merülnek fel, csakúgy, mint ahogy nem áll fenn az esetleges szén-monoxid mérgezés veszélye sem. Ráadásul a távhő hűtésre is használható, így nem kell nagy villamosenergia-fogyasztó klímakészülékekre költeni.

Nyugat-Európában, illetve a skandináv országokban már elismerten a távhő az egyik legfejlettebb fűtési mód, a felhasznált hő 50-80%-a távhőhöz köthető. A pozitív megítélés oka az olcsó és sok esetben helyi megújuló energiaforrásokra vagy hulladék hőre alapuló hőtermelés, a korszerű rendszerfelügyelet, a kiterjedt távhőrendszer és a jól szigetelt, okos mérőkkel ellátott épületállomány által történő felhasználás.

Hazánkban jelenleg 94 településen működik távhő, a teljes lakásállományt nézve mintegy 15% rendelkezik ilyen fűtési rendszerrel, vagyis kb. 648 ezer háztartás – amelynek több mint egyharmada Budapesten található. A közvélemény megítélése vegyes a távhővel kapcsolatban, sokan energiapazarló fűtési módnak tekintik. Pedig a legnagyobb hiányosságok az épületekben fedezhetők fel, elsősorban a fűtési rendszer szabályozhatósága, a lakásonkénti mérési, vagy költségmegosztási lehetőségek hiánya, illetve a hőszigetelés terén. „Eddigi tapasztalatok alapján, azokban az esetekben, ahol mind az épület, mind a fűtési rendszer korszerűsítése megvalósul, átlagosan 40-50% hőmegtakarítás is elérhető” hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.

A távhő környezetbarát

A távhőszolgáltató vállalatok döntő része a helyi önkormányzat tulajdonában vagy társtulajdonában van. „Az önkormányzatoknak kulcsszerepe van abban, hogy a település minél nagyobb mértékben ki tudja használni a távhő előnyeit. A település fejlesztésére irányuló stratégiák, rendezési tervek kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a távhő fejlesztési lehetőségeire. Figyelmet kell fordítani például a lehetséges bevonandó új fogyasztókra, a helyi megújuló energiaforrások lehetőségeire, vagy a távhő társadalmi megítélésének javítására.” mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. „A távhővel rendelkező települések szinte mindegyikén lenne lehetőség a bővítésre, és egyes esetekben a helyi erőforrások - például biomassza, geotermia - kiaknázására. A távhő bővítésével csökkenne az egy felhasználóra jutó alapdíj, amely tovább csökkentené a távhő díját. Ráadásul számos olyan település van, ahol a nagy hőigénysűrűség vagy a rendelkezésre álló helyi erőforrás ellenére sem épült ki eddig a távhőszolgáltatás.” - folytatta a programvezető.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája keretében arra hívja fel a települések figyelmét, hogy vizsgálják felül a távhő bővítésének, illetve fejlesztésének vagy kiépítésének lehetőségét. Ennek jó alapja lehet az a felmérés, amelynek részleteit március 25-én a Föld Órája napján hoz nyilvánosságra a szervezet.

 

 

Szökik az energia!

19%-kal több hőenergiát fogyasztanak a hazai lakások az uniós átlaghoz képest. A közelgő Föld Órája kezdeményezés főszervezője, a WWF Magyarország másfél héttel az esemény előtt az önkormányzatok szerepére, hazai fűtésrendszerek és a hőszigetelés hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

Az éghajlatvédelem fontosságára felhívó WWF Föld Órája kampány túlmutat az akció leglátványosabb 60 percén, amikor a résztvevők lekapcsolják a világítást. A cél az ennél hosszabb távú elköteleződés. Az idei akció fókuszában az önkormányzatok és a fűtés áll, pontosabban az önkormányzati épületek fűtése és hővédelme, valamint az önkormányzatok szerepvállalása a lakossági és települési fűtésre vonatkozóan. A helyi önkormányzatoknak tehát idén nemcsak a hagyománnyá vált lekapcsolásban, és a saját szemléletformálási programokban lesz szerepe. A WWF Magyarország egy felmérést indít március 25-én, amely során az önkormányzatok nemcsak a hazai körkép kialakításához járulnak hozzá, de nyereményekben is részesülhetnek, amelynek részleteit később hozza nyilvánosságra a szervezet.

Az ország végső energiafogyasztásának közel 40%-ért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Az idei télen ez az arány még magasabb volt, hiszen kiemelkedően hideg hónapok vannak mögöttünk: míg egy átlagos, 0 °C napi középhőmérsékletű téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió m3 körül alakul, addig januárban átlagosan több mint 5 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, így idén volt olyan nap, amikor a duplájára is felugrott a földgázfogyasztás.

A szélsőséges időjárás azonban nem feltétlenül jelentene többletköltést a fűtés esetében, ha az épületek szigetelése megfelelő lenne.  A hazai lakásállomány azonban nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kWh/m2/év). A lakásállomány közel kétharmadát kitevő, 2,85 millió családi házból pedig 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük. Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki. Jelen pillanatban igen nagy feladatnak tűnik, hogy 2021-től minden új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterülettel rendelkeznek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Ezért a jelentős fűtési költség az önkormányzatokra hatványozottan igaz. Egy kisebb 1-2 ezer fős település esetében az éves gázszámla több milliós tétel is lehet (5-10 millió Ft). Az idei tél alatt pedig több kisebb önkormányzat volt kénytelen extra téli szünetet elrendelni, mivel nem tudták felfűteni az iskola épületét.

Az épületeink szigetelésével jelentősen csökkenthetünk fűtésszámlánkon. „A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fűtésre fordított költség akár felét meg lehet spórolni, másrészt a nyári hónapokban csak extrém meleg esetében kell használni a nagy villamosenergia-fogyasztó klímaberendezéseket. Épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához, mivel az épületben tapasztalható hőérzet a szigetelés után kellemesebbé válik, de közvetve is, hiszen a felhasznált fűtőanyag csökkenésével kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki” – mondta Aszódi Tamás, a WWF Föld Órája egyik hazai támogatójának, a Knauf Insulation építőanyag gyártónak a ügyvezető igazgatója.

Ha a fűtési és hűtési költségeken is spórolunk, akkor a szigetelési beruházások, épületszerkezettől függően, akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek.  Így a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek.  Ha pedig hiányzik a kezdeti tőke, akkor pályázati- és hitelforrási lehetőségek is elérhetőek a lakosság számára.

 „Az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek esetében is szorgalmazzuk, hogy csatlakozzanak a Föld Órájához, amelyet a foldoraja.hu honlapon tudnak megtenni. A regisztrációval egyrészt elfogadják a közös Föld Órája Esküt, amely a felelős fogyasztásra sarkall, illetve lehetőség van egyéni vállalások megtételére is. Ezen kívül részt vehetnek egy érdekes esti fejlámpás túrán március 25-én este, amelynek végpontja az Erzsébet-kilátó, ahol együtt kapcsoljuk le Budapest díszkivilágítását” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatoknak pedig ezen felül lehetőségük van csatlakozni egy, a fenntartható energiagazdálkodást megcélzó EU-s K+F projektbe, amelynek projekt partnere magyar részről a WWF Magyarország.

 

 

Egy évtized után még mindig tarol a Föld Órája

A 2007-ben indult WWF kezdeményezés mára a világ legnagyobb önkéntes akciójává nőtt ki magát. Tavaly 178 ország vett részt a mozgalomban, amelynek szimbóluma a 60 perces sötétség, célja azonban az azon túlmenő energiatakarékosság. Idén a hazai főszervező, a WWF Magyarország egy Föld Órája esküre szólít!

2007 óta az éghajlatváltozás még komolyabb mértéket öltött. A tavalyi év rekordokat döntött több szempontból: a legforróbb év volt az átlaghőmérsékletet tekintve, a jégtakaró a sarkvidéken az eddigi legkisebbre zsugorodott, és melegrekord dőlt meg a világ számos pontján.

Most tehát nem csüggedhetünk, még inkább szükség van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben mindannyiunkra! Együtt ugyanis lehetséges változást elérni!

A Föld Órája résztvevői száma 2016-ra elérte a 2,4 milliárd főt, több mint 7000 település bevonásával. Az akció az elmúlt években olyan sikereket aratott, amelyek hosszú távon határozzák meg a jövőnket. Galápagos szigetén már betiltották az eldobható műanyag zacskó használatát, Indiában és a Fülöp-szigeteken számos család otthonában a napenergia biztosítja a világítást, Argentína partjainál egy 3,4 millió hektáros tengervédelmi terület óvja a tengeri élővilágot, Uganda szívében pedig megalapították az első Föld Órája erdőt helyi közösségek segítségével. A valódi eredmények azt igazolják, hogy a mozgalom képes az éghajlatváltozás elleni küzdelmet egy magasabb szintre emelni, és nemcsak közösségek, de vállalatok, sőt még kormányok bevonását is megalapozni. 

Már gyűlnek a regisztrációk a foldoraja.hu weboldalon, az akció hazai oldalán is, ahol idén a feliratkozók nemcsak a 60 perces sötétségre mondanak igent, hanem egy komoly elköteleződésre is, amely a fenntartható életmódot alapozza meg. A Föld Órája eskü mellett a WWF Magyarország mindenkit arra szólít, hogy valódi tettekkel járuljon hozzá a világméretű mozgalom hatásához: magánszemélyek mellett vállalatok, önkormányzatok, és intézmények egyaránt részt vehetnek, feltölthetik az oldalra saját kezdeményezéseiket, hogy ezzel erősítsék hazánkban az éghajlatvédelmi küzdelmet.

Március 25-én, a lekapcsolás napján a WWF Magyarország is saját, rendhagyó programmal készül. A programok részleteit a későbbiekben a weboldalon lehet megtekinteni.

 

 

Többet vár a magyar lakosság a hazai vállalatoktól

A WWF Magyarország a Föld Órája napján publikálta azt a jelentését, amelyben a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és stratégiáját vizsgálta. A jelentés előzetes eredményei már tanúskodtak a szomorú eredményekről: a 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával, míg egy felmérés szerint a magyarok a vállalatokat és az ipart tartják felelősnek az éghajlatváltozás kezeléséért.

 

A tanulmány itt érhető el.

 

A decemberi előzetes összefoglaló után most a részletes jelentés is napvilágra került. A nettó árbevétel szerinti TOP 50 hazai vállalat, 5 legnagyobb biztosító és bank került górcső alá a WWF Magyarország és a Denkstatt közös tanulmányában. A kutatás fő célja az volt, hogy felmérje, hogyan kommunikálják a vezető hazai vállalatok a saját, éghajlatváltozással kapcsolatos céljaikat, stratégiáikat, és tevékenységüket.

 

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője elmondta: „A vállalatok mindenképpen kulcsszereplői az éghajlatváltozásnak, ezt látjuk a globális trendekből is. A vezető vállalatok hazánkban is a legnagyobb kibocsátók közé tartoznak, ugyanakkor értékláncaikon, beszállítói láncaikon keresztül, rendkívül sérülékenyek az éghajlatváltozás hatásaira. Elemi érdekük tehát az éghajlatvédelemmel foglalkozni. Továbbá rendkívül hatékonyan képesek elérni és befolyásolni a társadalom több szereplőjét, a fogyasztókat, termelőket, beszállítókat, döntéshozókat vagy a befektetők széles csoportját. Ezét is elengedhetetlen, hogy a vállalatok itthon is komolyan vegyék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és elinduljanak egy olyan pályán, ami egy tudatosabb, fenntartható jövő felé vezeti a hazai gazdaságot.”

 

Az eredmények szerint a vizsgált vállalatok közül mindössze hat rendelkezik valamilyen éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettő vállalatnak van éghajlatvédelemmel valamilyen módon foglalkozó stratégiája. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2015-ös felmérése szerint a hazai lakosság leginkább a vállalatokat tartja felelősnek az éghajlatváltozásért, és a válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért*.

 

A tanulmány itt érhető el.

 

 

Energetikai tippek a Föld Órájához

 

Milyen berendezéseket áramtalaníthatok biztonságosan?

Ezt mindenki maga dönti el, általában a szobai világítást, díszkivilágítást, számítógépeket, televíziókat, neonreklámokat, asztali lámpákat, és így tovább… Természetesen az utcai közvilágítás, a jelzőlámpák, a biztonsági és létfontosságú berendezések bekapcsolva maradnak.

Ha középületi világítást szeretne lekapcsolni, előbb egyeztessen a helyi hatóságokkal, otthonában pedig a biztonságot tartsa szem előtt. A lépcsőknél hagyjon égve biztonsági fényeket, és tartson készenlétben néhány alternatív fényforrást.

Gyertyagyújtással emelheti az esemény hangulatát, de kérjük, ekkor is ügyeljen a biztonságra, sose hagyjon égő gyertyát felügyelet nélkül, és tartsa megfelelő távolságban gyerekektől, kisállatoktól, gyúlékony anyagoktól.

Ha mindenki ugyanakkor kapcsolja vissza a világítást, nem kerül veszélybe az áramellátás?

Minden ember másként ünnepli a Föld Óráját, sokan az egy óra letelte után is kikapcsolva hagyják a világítást, így nem túl valószínű, hogy minden résztvevő pontosan ugyanabban a pillanatban kapcsol vissza. Emellett az energiatársaságok megerősítették, hogy ha ez meg is történne, nem okozna fennakadást az energiaellátásban.

Mennyivel csökkent a fogyasztás a Föld Órájának köszönhetően a korábbi években?

A Föld Órájának nem az a célja, hogy általános fogyasztás csökkentési gyakorlattá váljon, a globális villanyoltás szimbolikus cselekedet, ha úgy tetszik, ünnep. A környezeti kihívásokra és a túlfogyasztás hatásaira kívánja irányítani a figyelmet, egyben bemutatja, hogy a problémák leküzdhetőek, ha készek vagyunk összefogni a megoldás érdekében.

 

 

Föld Órája: Te mit teszel idén?

Elérkezett a Föld Órája! Regisztrálj a foldoraja.hu weboldalon, és mondd el, Te mit teszel a bolygóért! Településeddel is csatlakozz a kezdeményezéshez, és szálljatok versenybe a WWF Föld Órája Fővárosa címért!

Idén kilencedik alkalommal söpör végig a világon a Föld Órája. Március 19-én, helyi idő szerint 20:30-kor történik majd a jelképes lámpaoltás, amelyhez 2009 óta Magyarország is csatlakozik. Állj közénk magánemberként, és akár munkahelyeddel, helyi önkormányzatoddal is! Fogjunk össze, és változtassunk együtt az éghajlatváltozáson!

Tudj meg mindent kezdeményezésről! Kattints a foldoraja.hu-ra, és regisztrálj!

 

Csatlakozz a Föld Órájához, és vedd ki a részed az éghajlatváltozás elleni küzdelemből!

Elindult a visszaszámlálás: alig egy hónap múlva sötétbe borulnak a világ nagyvárosai, hogy az éghajlatváltozás elleni cselekvésre hívják fel a figyelmet. Te is tehetsz azért, hogy a jövő nemzedékek számára is elérhetőek legyenek a jelen erőforrásai. De ennek érdekében cselekednünk kell!


Változtass az éghajlatváltozáson!

A WWF idén 9. alkalommal szervezi meg a világ legnagyobb civil önkéntes akcióját, a WWF Föld Óráját, amikor arra kérjük a csatlakozókat, hogy március utolsó előtti szombatján 1 órára kapcsolják le a világítást otthonukban.

Változtass az éghajlatváltozáson!

Vedd észre, hogy természeti értékeink elvesznek,
ha Te nem teszel értük!

Regisztrálj a főoldalon, és kapcsolj le Te is március 24-én 20 óra 30 perckor.

Mire hívjuk fel ezzel a figyelmet?

Az emberiség igényei jócskán meghaladják Földünk eltartóképességét, ugyanis közel 40 éve több erőforrást használunk fel, mint amennyit a bolygó biztosítani tud. Jelenleg 1,5 Földre lenne szükségünk, és ha nem változtatunk, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére. Magyarország fogyasztása 30%-kal több, mint amennyi erőforrás hazánkban rendelkezésünkre áll. Éppen ezért mostantól nem megy nélküled, ha meg akarjuk állítani a túlfogyasztás és az éghajlatváltozás negatív folyamatát!

A WWF ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet a világ legnagyobb civil önkéntes akciójával, a WWF Föld Órájával. Idén a WWF Magyarország energiatakarékosságra és az életmód újragondolására buzdít.

Te fenntartható módon élsz?

Vizsgáld meg saját fogyasztásod és ökológiai lábnyomod!

Ha már a tudatos fogyasztók táborát erősíted, vagy ha szeretnél változtatni az életmódodon, kapcsold le Te is a fényeket otthonodban március 19-én 20 óra 30 perckor egy órára! Mostantól nem megy nélküled, ugyanis ütött a Föld Órája!

Mutass példát, és hívd fel a figyelmet a fenntarthatóságra!

Csatlakozz te is a globális kezdeményezéshez, és regisztrálj a weboldalon!


Ökológiai lábnyom csökkentés a Földért – de hogyan?

Életmódod változtatásával nem csupán ökológiai lábnyomodat, hanem költségeidet is csökkentheted. Mindenféle beruházás nélkül is könnyedén 5-15%-kal csökkentheted energiafogyasztásodat.

Ökológiai lábnyomunk csökkentésének egyik legfontosabb pillére, ha odafigyelünk az energiatakarékosságra. Lényeges a házak, lakások megfelelő szigetelése, ugyanis a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő akár 50%-a is eltávozhat. A fűtésre is fokozottan kell figyelni. Ha csak 1 fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, a fűtés számla akár egytizedével is csökkenhet, a háztartás pedig akár évente 300kg CO2-t is megtakaríthat. Egy érdekes takarékossági tipp, ha hőtükröket helyezünk a radiátorok mögé, ezzel ugyanis akár 5-10%-kal is csökkenhet a gázszámlánk.

Egyszerű, sokszor ismételt, de még mindig nem mindenki által betartott szabály, hogy célszerű a villanyt azonnal lekapcsolni azokban a szobákban, ahonnan távozunk. Így az izzók élettartama hosszabb lesz, és ezt a pénztárcánk is meghálálja. Megéri energiatakarékos égőket használni, már egy ilyen izzó is akár 400 kg CO2 kibocsátás csökkenést eredményezhet élettartama alatt. Elektromos készülékeinket ne hagyjuk készenléti funkcióban! A televízió például stand by állapotban fogyasztja el energia felvétele 40%-át. A mosó- és mosogatógépeket töltsük meg teljesen és csak ekkor indítsuk el! Ne állítsuk túl hidegre hűtőnk és fagyasztónk hőmérsékletét! A hűtőnek 2-5 ºC, míg a fagyasztónak -15 ºC az ideális. Erre tényleg érdemes odafigyelni, a háztartásokban ugyanis a legnagyobb fogyasztók a fűtő- és fagyasztógépek, ezt követik a mosógépek, majd az irodatechnikai gépek, a sort pedig a világítás és egyéb kisebb elektronikus berendezések zárják.  Kevesen tudják, hogy átlagosan összes energiafogyasztásunk 31%-át fordítjuk a gépkocsira. Sokat takaríthatunk meg, illetve a környezetet is kíméljük, ha gyalogolunk, kerékpározunk vagy használjuk a tömegközlekedést!

Komoly civilizációs probléma napjainkban a túlfogyasztás, ami szintén növeli az egyén ökológiai lábnyomát. Tanácsos törekedni arra, hogy olyan terméket válasszunk, amelynek csomagolása újrahasznosítható, illetve olyan kozmetikumokat használni, amelyek természetes alapanyagokból készülnek. Ezek a termékek lemosás után a vízbe kerülve sem okoznak környezetkárosítást. Vásárlásaink során ne kérjünk műanyag vagy papírzacskót sem, ezzel is kíméljük a környezetet. A túlfogyasztást megakadályozhatjuk azzal is, ha szezonális terméket választunk, melyet a közelben termeltek. Legjobb a piacon, a termelőktől vásárolni.

Tanácsos mérsékelni a húsfogyasztást is. 1kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter vízre van szükség, ami természetesen függ az állattartás módszerétől, illetve az adott éghajlattól. A baromfihús esetében ez a szám 3900 liter. Természetvédelmi szempontból a helyi tenyésztésű, minél természetesebb körülmények között nevelkedett állatok fogyasztása a legelőnyösebb, ilyen például az őshonos szürkemarha.

Fontos, hogy az egyén szintjén egyre többen cselekedjünk, de elengedhetetlen az is, hogy a nagyvállalatok felismerjék szerepüket és felelősségüket, és folyamatos fejlesztésekkel csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat. A WWF Föld Órája akció főtámogatói is komoly energiát fektetnek működésük során abba, hogy egyre kevesebb terhet jelentsenek bolygónknak.

 

 

Töltsd le a WWF Föld Órája 2018 arculati elemeit!
 

TÖLTSD LE!

Nézd meg, hogy a világ más tájain mit tesznek az emberek a Föld Órájáért és a fenntarható jövőért!

Earth Hour

Kapcsolódj! Föld Órája online